2. SZÓSZEDET


icon_mouth   Layout 1





Bevezető

„…féltem. Igen, rettenetesen féltem attól, hogy mi fog most történni velem a szobában, mit kell ott csinálnom, mire leszek képes, mit vár tőlem a leányzó, fog-e reagálni a testem arra, ami a fejemben, érzelmemben megvan?” 1

A fogyatékossággal élőket gondozó intézmények célkitűzései között szinte mindig fellelhető, az önállóságra nevelés mellett, a teljes élet lehetőségének a felvázolása. Mi is a teljes élet? A válaszban megfogalmazódik, a munkavégzés, a sport, a kultúrához való hozzáférés, néha már a család is, de az ahhoz vezető útról, a párválasztásról, a randizásról, a szexualitásról nem esik szó.

Miért ez a hallgatás?
Amikor megszületik egy fogyatékossággal élő kisgyermek, akkor a szülőket és a szakembereket annyira lefoglalja a fejlesztés, és a sérülés fokának minél hatékonyabb csökkentése, hogy szinte teljesen elfelejtkeznek arról, hogy a nemi szerepekhez tartozó attitűdök, viselkedésminták mennyire fontosak. Míg egy ép kislány már négy évesen Barbie babával játszik, és kis szoknyácskában öleli apukáját, addig a sérült gyerekek többnyire fejlesztő játékokat kapnak, vagy talán idő sincs játszani a foglalkozások miatt. A serdülőkor is azt jelzi, hogy már eltelt tizenhat év, de a szexualitásról, a nemi szerepekről nem beszélnek a szülők, a tanárok, hiszen úgysem fog megnősülni, férjhez menni, kinek is kellene egy fogyatékossággal élő?

A fogyatékossággal kapcsolatos társadalmi felfogás szerint, a szexualitás az épek sajátja, ahhoz nekik van joguk, a szex az épek jutalma. Aki sérüléssel született, azt könnyebb „nem-nélkülinek” tekinteni, mert így praktikusabb megszervezni az életét, fölépíteni a gondozási tervét, a rehabilitációját és megküzdeni a nehézségekkel. A szexualitás viszont minden ember sajátja, az önmegvalósítás egyik nagyon fontos lehetősége. Minden embernek van szexualitása, amelynek elfojtása, megtagadása súlyos személyiségzavarhoz is vezethet. A teljes élethez nagyon is hozzátartozik a szexualitás, ahogyan a fogyatékossággal élők teljes életéhez is hozzátartozik.

A fogyatékossággal élő fiatalok, felnőttek szexuális nevelésének kulcsszava: az elfogadás. Azaz annak az elismerése, hogy mind a családon belül, mind a társadalomban a sérült ember is szexuális lény. A szakemberek felelőssége pedig, hogy összegyűjtsék a megfelelő információkat és azokat továbbítsák önként, érthetően, a család értékrendjét figyelembe véve az érintettek felé.

A „Sexual Education for Adults with Disabilities, their parents and staff – SEAD“ multilaterális projekt azt a célt hivatott szolgálni, hogy a brit, a holland, a német, a belga, a finn, a litván és a magyar partnerszervezetek közösen egy új módszertani eszközt dolgozzanak ki, amellyel megvalósulhat az egyes országokban a fogyatékossággal élők szexuális nevelésének a hatékonyabb tervezése. Továbbá célunk a SEAD programmal megvalósítani a kommunikáció megkönnyítését a szexualitás témájában a szülők, szakemberek és a sérültek körében. Fontosnak tartjuk, hogy az információkhoz, a tanuláshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósuljon a fogyatékossággal élők és a hátrányos helyzetű célcsoport tagjai számára. A projekt keretében felhívó kampányokat szervezünk, hogy az egyes országokon belül hangsúlyt kapjon a fogyatékossággal élők szexuális nevelésének a fontossága. Olyan tréningeket szervezünk, ahol megvalósulhat a fogyatékossággal élőket gondozó szakemberek ismeretbővítése, és az innovatív módszerekkel, a „tool-kit” használatával eredményes foglalkozások tarthatók. A partnerszervezetek igyekeznek az egyes ország-jelentések során megismerni az európai tapasztalatokat, az interjúkkal felderíteni azokat a hiányterületeket, ahol a legsürgetőbb a feladatellátás. A SEAD-program fókuszában a kreativitás, a dramatikus témafeldolgozás, a nyílt kommunikáció és módszertan.

„A fogyatékossággal élő ember szexualitását nem a sérültség, hanem az ember szemszögéből szükséges megközelíteni. A szexualitás nem elsősorban orvosi, pszichológiai vagy rehabilitációs kérdés, hanem a szeretet, az intimitás, a bizalom és az összetartozás dimenziói által meghatározott, legbensőbb, egyedi személyiségrész.” 2

___
1 Zsófia Kálmán – György Könczei, 2002. A taigetosztól az esélyegyenlőségig 461. oldal
(From Taigetos to equal opportunity)
2 Zsófia Kálmán – György Könczei, 2002. A taigetosztól az esélyegyenlőségig 445. oldal

A következő szószedet egy olyan eszköznek szánjuk, mely segít a fent említett csendet. Kattintson a leni gombra a szószedet letöltéséhez.

Move your mouse over me     Move your mouse over me     Move your mouse over me

Move your mouse over me     Move your mouse over me     Move your mouse over me

Move your mouse over me

This project has been funded with support from the European Commission. This communication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.

EU_flag_LLP_EN-01_klein